A szélenergia mégse megújuló?

Érdekes cikk jelent meg az egyik neves külföldi tudományos lap oldalán a következő címmel: „ A szél és hullám energia végül is mégse megújuló.” Hogy is van ez?

A szélnek két mozgatórúgója van, az egyik a légkörben a napsütés hatására kialakuló nyomáskülönbség, a másik a föld a forgásából adódó Coriolis-erő. A napsütés az egyik legfontosabb energiaforrásunk, mivel az általunk használt megújuló energiaforrásoknak is az a motorja (szél, víz, biomassza). Azonban a napsütés se hasznosítható korlátlanul. A földet érő napsugárzás részben meghajtja az óceáni áramlatokat, mozgatja a szeleket, és elpárologtatja a vizet, legnagyobb része azonban hasznosíthatatlan hő formájában kisugárzódik. Ha megcsapoljuk a szél energiáját, akkor pont a hasznosítható kisebbik részből veszünk el.

A szélerőművek a szél mozgási energiáját alakítják át forgómozgássá, ami legtöbb esetben meghajt egy generátort és így villamos energia keletkezik. Az energiamegmaradás értelmében a szélerőművet elhagyó levegőnek energiát kell veszítenie, ez abban nyilvánul meg, hogy sebessége lecsökken. Tökéletes rendszer nincs, az energiaátalakítás veszteségei miatt egy kis rész itt is hasznosíthatatlan hő formájában fog megjelenni. De mekkora hatása lehet az egész környezetre, ha a szél energiájából veszünk el?

A németországi Max Planck intézet egyik fizikusa Axel Kleidon szerint, akár ki is meríthetjük a megújuló energiaforrásokat. Jelenleg az emberiség a földre érkező napenergia csupán tízezred részét hasznosítja ez a szám azonban félrevezető, mivel inkább azt kellene nézni, hogy mennyit használunk el a hasznosítható részből.

A világ jelenlegi teljes energiatermelése a földön található „ingyenes” energiának nagyjából 10 %-a. „Nehéz pontos számot mondani, de biztosan több energiát használunk, mint az összes geológiai folyamat együttvéve.” – mondja Kleidon. „A szélenergia nagymértékű kiaknázása nyomott fog hagyni a légkörön. Az ilyen energiák kitermelése olyan nagymértékű, és annyit nő évről-évre, hogy a megújuló forrásaink elapadhatnak. Akik ezt első körben megérzik, pont a szélerőművek lesznek, mivel nem fogják tudni a tervezett teljesítményt tartani, ahogy az energia mértéke a globális rendszerben lecsökken.”

Kleidon számításai során azt találta, hogy ha a szélerőművek energiacsökkentő hatását figyelembe vesszük, a kitermelhető szélenergia globálisan a századára fog csökkeni. Ilyen mértékű kitermelés esetén a hatások drámaiak lesznek, megváltozik a csapadékozás mértéke és a földre jutó napsugárzás is. A változás mértéke akkora lesz, mintha megdupláznánk a légkörben a szén-dioxid szintjét. Kleidon számításai segíthetnek átalakítani az energiaellátó rendszert, és kialakítani egy fenntarthatóbb fejlődést.

Természetesen ez nem jelenti a megújuló energiák felhasználásának végét. A fotoszintézis szintén ingyen energiát állít elő, de hulladékhő termelése nélkül. A zöld területek gyarapításával növelhető a földön tárolt energia mennyisége és felhasználása.

Az energiatermelés átalakítása fontos szempont a fenntartható fejlődés kialakításában, azonban az energiafelhasználás csökkentése kell, hogy elsődlegesen a szemünk előtt legyen. Ne feledjük azt az energiát, amit nem használunk el, meg sem kell termelni.

Aki az eredeti cikkre kíváncsi látogasson el a NewScientist oldalára.

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás