Napkémény, ipari villamosenergia termelés 2.

Az előző cikkben bemutatott naptorony egy gőzturbina segítségével állított elő elektromos áramot, mindezt úgy, hogy a napsugarakat tükrökkel koncentrálták, így nagyon magas hőmérsékletet elérve. Ha nem koncentráljuk a sugárzást akkor sokkal alacsonyabb hőmérsékleteket lehet elérni, de néhány közismert jelenséget összegyúrva ezek nagyon jól használhatóak. A két jelenség pedig az üvegházhatás és a huzathatás, vagy más néven kéményhatás.

Hogyan működik?

A napkémény jelenleg még csak terv szinten létezik, de már kisebb kísérleti projektet építettek Spanyolországban, majd az első nagyobb verziót pedig az Ausztrál sivatagban tervezik felépíteni. Ez az emberiség legmagasabb építményei közé fog emelkedni, ugyanis a tervezett magassága 750 és 1000 méter között van.

Van tehát egy óriási kéményünk, ami összeköti a talajszinti légrétegeket és a sokkal magasabb, 1 km-en lévő rétegeket egy „csővel”. A cső két végén más-más hőmérséklet és nyomásértékek lesznek, ezért egy természetes huzathatás alakul ki. Ezt a huzathatást úgy lehet növelni, ha megemeljük a talajszinti hőmérsékletet. A hőmérséklet megemelésére, ahogy az a képen is látható, a kéménytől kiindulva egy óriási egybefüggő üvegházat építenek fel, ahol a levegő 70-80 fokosra is felmelegszik. A torony éjjel is üzemel, hiszen az üvegház alatt lévő föld felveszi a nappali hőmérsékletet és az egész éjjel fűti az áramló levegőt.

Ez a rendszer is tulajdonképpen a napsugárzás által termelt hőenergiát használja ki, akár csak az eddigi rendszerek. A kémény aljába turbinákat helyeznek, amiket az áramló levegő meghajt és a tervek szerint majd sok ausztrál családot látnak el villamos energiával. A projekt egyik vonzereje, hogy rendkívül hamar képes megtérülni, akár 10 év alatt visszahozhatja a beruházást. Ha az építmény sikeres lesz, akkor a sivatag meddő területeit ilyen módszerrel be lehet állítani a zöld villamosenergia termelésbe.


You must be logged in to post a comment Login

Megosztás