Megújuló energiák hasznosítása 2020-ig

Előző héten jelent meg a „Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010-2020” című kiadvány. (A kiadvány megtekintéséhez teljes terjedelemben látogasson el az alábbi oldalra: www.kormany.hu .)

Az Európai Unió előírásának megfelelően  Magyarországnak a teljes energiafelhasználásának legalább 13 %-át kell megújuló energiákból fedeznie 2020-ig. Ebben a tervben az elérhető célkitűzés nem kevesebb, mint 14,65 %. A cselekvési terv lényegében egy olyan gazdasági modellt igyekszik felvázolni, amely a mostani főleg importra épülő és eléggé kiszámíthatatlan energiaellátás helyett egy sokkal inkább a lokális forrásokra épülő megújuló energiát nagyobb mértékben hasznosító zöld gazdaság lenne. Milyen előnyök származhatnak egy ilyen zöld gazdaságból?

  • javuló ellátásbiztonság
  • versenyképesség
  • fenntarthatóság
  • munkahelyteremtés

Érdemes végignézni, hogy melyek azok a szempontok, amelyeket figyelembe vettek a terv elkészítése során.

  • Ellátásbiztonság: Magyarországnak magas az energiahordozó-importfüggősége. A kőolaj 80 %-át, a földgáz 83 %-át importáljuk, a hazai készletek korlátozottsága miatt ezek a számok tovább nőhetnek.
  • Fenntarthatóság, klímavédelem: A megújuló energiák fokozottabb használata jelentősen hozzájárulhat a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez és a környezetvédelemhez.
  • Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: Az energetikai célú biomassza termesztés hozzájárulhat a mezőgazdasági munkahelyek megerősítéséhez és újak létrehozásához. Az állattartás melléktermékeiből történő biogáz előállítás javíthat az ágazat versenyképességén. A mező- és erdőgazdaságok melléktermékeinek felhasználása pótlólagos árbevételt eredményez és csökkenti a fosszilis energiahordozó szükségletet.
  • Zöldgazdaság fejlesztés: A megújuló energiák racionális felhasználása, az energiafelhasználás csökkentésével együtt egy új gazdasági szektor kialakítását eredményezheti. A beruházások során új munkahelyek jönnek létre, valamint a fenntartásuk során (pl.: berendezésgyártás) is újabb munkahelyek valósulnak meg. Az energiahordozó import csökkentésével javul a külkereskedelmi mérleg és nő a GDP.
  • Közösségi célokhoz való hozzájárulás: Az Európai Uniós célkitűzésekhez Magyarországnak megfelelő hozzájárulást kell biztosítania.

A tervezetben minden megújuló energiaforrás elterjesztését javasolják, természetesen azok reális hasznosíthatóságát figyelembe véve. Nézzük meg kategóriánként, hogy az energiaforrásokra egyenként milyenek a célkitűzések.

Szilárd biomassza

Magyarország adottságainak köszönhetően hosszútávon fenntartható és versenyképesen előállítható a biomassza. Nem csak energetikai vonatkozása van, jelentős vidék- és agrárfejlesztési potenciál is tartozik hozzá. Mivel a biomassza feldolgozása és szállítása tovább növeli a károsanyag kibocsátást, ezért előnyben kell részesíteni a lokális forrásokat és legfeljebb 20 km-en belülről kell beszerezni a nyersanyagot. Ez hozzájárulhat a helyi munkahelyek teremtéséhez és megtartásához.

A biomassza anyagok részarányában is változás várható a célirányosan termesztett energianövények felé, de még inkább a felhasználható hulladékok és melléktermékek irányába. Meg kell még említeni, hogy villamosenergia termelésben a 20 MW-os kapcsolt hő- és villamosenergia termelő erőművek elterjedése támogatott, amely a kisközösségek energiaellátását erősítheti.

Bioüzemanyag

A szilárd biomasszákhoz hasonlóan ezeknek a termékeknek az előállításához is megfelelő a mezőgazdasági háttér. Ami ebben a fejezetben pozitívum, hogy az élelmiszerbiztonságot egyértelműen az energetikai célú növénytermesztés elé helyezi, és olyan új technológiákat támogat, amelyek nem veszélyeztetik az élelmiszertermelést. A bioüzemanyagokat felhasználó járműparkot is fejleszteni kell, ezen belül kiemelten a tömegközlekedést. 2020-ig nem csak a mezőgazdaságból származó bioüzemanyag használat terjedhet el, az intenzív kutatásnak köszönhetően a hibrid, hidrogén és tisztán elektromos hajtások részaránya is növekszik.

Biogáz

A hulladékokból, állattenyésztés melléktermékeiből és egyéb szerves anyagokból előállított biogáz mennyisége 2020-ig valószínűleg megduplázódik. A biogáz termelés növelésével a környezetre káros anyagok ártalmatlanítása felgyorsul, új lokális munkahelyek jelennek meg, a keletkező zöldáram és zöldhő pedig a gazdaságosságot és a versenyképességet növeli.

Geotermikus energia

Magyarország egyik természeti kincsének tekintik a geotermikus energiát, vagyis az európai átlagot meghaladó geotermikus gradienst. ( Az átlag 3-4 °C/100 m a világon, ezzel szemben Magyarországon 5-7 °C/100 m). A felhasznált energia mennyisége 2020-ig valószínűleg megháromszorozódik, ez főleg fűtési célokat fog szolgálni. (Épületfűtés, használati melegvíz szolgáltatás, üvegházak hőellátása, távhő, stb.) Külön fejlesztési program fogja a fürdők fejújítását szolgálni, ezzel elősegítve az ilyen irányú turizmus növekedését.

Hőszivattyú

Főleg a lakossági, decentralizált energiaellátást javíthatja, mivel könnyen használható hűtésre és fűtésre is. A jelenlegi beépített teljesítmény akár a harmincnyolcszorosára is emelkedhet. A különböző hőszivattyúkkal és felhasználásukkal oldalunkon a későbbiekben külön is fogunk foglalkozni.

Szélenergia

Nem szeretek általánosítani, de a szélenergia tekintetében Magyarország nem tartozik azok országok közé, ahol ezt kiemelkedően lehet hasznosítani. Egyrészt a szélenergia hasznosíthatósága időjárás függő és éppen ezért változó. A villamosenergia-hálózatban pedig periodikusan ugyan változó, de időben állandó fogyasztás-termelés kettősnek kell jelentkeznie, amit a hol működő, hol nem működő szélerőművek bizony megbolygatnak.

A másik probléma a kinyerhető teljesítmény. Ahogy a többi megújuló energia technológia a szélerőművek is folyamatosan fejlődnek, de nagy általánosságban a névleges teljesítményük maximumát nagyjából 15 m/s szélsebességnél adják le. Magyarországon az átlagos szélsebesség ezzel szemben 2-4! m/s. Ennél is rosszabb, hogy a szélerőművek teljesítménye köbösen függ a szél sebességétől (v3). Egy 1,5 MW-os névleges teljesítményen üzemelő erőmű 250 lakásnak elegendő áramot termel 15 m/s szélsebesség esetén, de ha a szélsebesség 5 m/s-ra csökken akkor már csak 10 lakásnak elegendőt. Ennek ellenére 2020-ig ezen a területen is bővítés várható.

Napenergia

Az országban elérhető napenergia potenciált se napkollektorokkal, se napelemekkel nem hasznosítjuk eléggé. A jövőben a napkollektor-rendszerek árcsökkenése és az ilyen irányú támogatásoknak köszönhetően jelentősen növekedni fog, főleg a HMV előállításra felhasznált rendszerek száma. A nyári időszakban jól hasznosíthatóak akár medencefűtésre és távhő rendszerek ellátására is. A másik hasznosíthatóság a közvetlen villamosenergia termelés napelemekkel. A napelemek segíthetek ellátni, az amúgy el nem látott területeket árammal, mint pl. a tanyákat.

A napenergiának van még egy hasznosíthatósága, ezek az úgynevezett naperőművek, ahol hagyományos erőműi körfolyamatot napenergiával hajtanak meg. Az első ilyen erőművek 2020-ig megjelenthetnek hazánkban is.

Vízenergia

Vízenergia tekintetében hazánk hasonló helyzetben van, mint a szélenergia esetében. A folyóink nagy vízhozamúak, de az esésük igen kicsit, ezért a vízenergia hasznosítás csak kisméretű turbinák beépítésével valósítható meg. Ezen belül is a lakossági felhasználás segíthet a kistérségi energiaellátást javítani.

Megújuló energiák tervezett részaránya

Foglalkoztatottságra gyakorolt hatás

Ahhoz, hogy a zöldipar és a zöldgazdaság jó ütemben fejlődhessen, biztosítani kell a megfelelő számú munkaerő jelenlétét. A foglalkoztatási programok főleg a helyi kis és közepes vállalkozásokra fog koncentrálni, mivel ezek segíthetnek a vidéki területek a lakosságmegtartásban, és elősegítik a területek folyamatos fejlődését.

A megújuló energiákkal kapcsolatos gyártókapacitás növelésével importáló országból, akár export országgá is válhatunk. (napelem, napkollektor, kazán, pelletáló)

A következő 10 évben 150.000-200.000 új munkahelyet teremthet a zöldgazdaság és a zöldipar beindítása, fejlesztése.

„A zöldfoglalkoztatás bővítési területei, eszközei:

  • Az épületenergetikai korszerűsítés és a megújuló energiaforrások kombinálására komplex program elindítása,
  • a foglalkoztatás támogatása az új vagy tevékenységváltással létrejövő zöldvállalkozások számára,
  • a zöldberuházásokhoz kapcsolódó új munkahelyek létrehozásának támogatása,
  • zöld közfoglalkoztatási program beindítása,
  • energetikai szaktanácsadói és mentorhálózat kialakítása keretében és révén létrejövő munkahelyek támogatása.”

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás