Biomassza felhasználása brikett vagy pellet formájában

Most már mi is egyre több szót ejtünk a biomassza alapú tüzelésről, kifejezetten a tűzifa felhasználásról, de egy sokkal modernebb formájáról a tüzelőknek, mégpedig a brikettekről és a pelletekről eddig keveset szóltunk.

Az energiahordozók árának jelentős drágulása miatt fokozott figyelem övezi a biomassza hasznosításában rejlő hatalmas potenciált. Olcsó és egyben remek fűtőértékkel rendelkező tüzelőanyagot állíthatunk elő a mezőgazdasági hulladék anyagok (széna, szalma, kukoricacsutka stb.), valamint az ágak és egyéb fahulladékok brikettálásával vagy pelletálásával. A folyamat lebonyolításához aprítógép, brikettáló rendszer vagy pelletáló gép szükséges.

A tűzifával az egyik legnagyobb baj, hogy friss vágás esetén igen magas a nedvességtartalma. Ezt már korábbi cikkeinkben taglaltuk, a friss tűzifának akár 40-50 % is lehet a nedvességtartalma, ami az égés hatékonyságát jelentősen lecsökkenti. A nagyon friss, vagy különösen vizes fák égetésénél meg is lehet figyelni a vízgőz folyamatos távozását (ez nekünk energiaveszteség), míg száraz társánál ez a jelenség nem figyelhető meg, vagy csak kevéssé. Mennyi egy brikett vagy pellet nedvességtartalma? A fánál ez jóval alacsonyabb, még a légszáraznál is.

Milyen más előnye lehet egy ilyen tüzelőnek? Egyrészt, ahogy már említettük, nagyon sok szerves mezőgazdasági hulladékból készülhet. Másrészt nagyon alacsony a nedvességtartalma, ezáltal tüzeléstechnikai paraméterei sokkalta jobbak, mint egy hagyományos tűzifának, hamuja szinte alig van ideális esetben. Harmadrészt nagyon kényelmes a használata, könnyű tárolni, pakolni, vagy dolgozni vele. Vásárlás során nem lesz gond a mennyiség meghatározásával (ez a köbméter hány mázsa lehet vagy fordítva), pontosan annyit kapunk, amennyit veszünk. Túl szép hogy igaz legyen, mi a hátránya? Egyetlen hátránya lehet, hogy a feldolgozás extra költséggel jár, ami beépül a tüzelőanyag árába. Azonban ezt a pluszt kiadást egyrészt már a kevesebb nedvességtartalom miatt is visszakapjuk, a fűtőértékre vetített ára ugyanannyi a friss fának és a brikettnek hozzávetőlegesen, kényelmi szempontból azonban a brikett javára dől a mérleg.

Már csak egy dolog van hátra, hogyan gyártjuk, hogyan készül a brikett?


Mindenekelőtt az összegyűjtött anyagok szemcseméretét kell csökkenteni. Az anyag jellegétől függően ehhez egy késes vagy kalapácsos aprítóra van szükség. A berendezésekből vásárolható mobil kivitel is. Ezeket utánfutóként vontatva vagy traktorra akasztva lehet az aprítás helyszínére szállítani. A mobil aprítógépek kardánhajtású és saját motorral szerelt változatban készülnek. A telepített aprítógépek, darálók egyöntetű jellemzője, hogy ipari árammal működnek.

Az aprítás után az alapanyag szárítása következik. A biomassza hasznosítása során szinte minden esetben szükséges ez a lépés, hiszen az apríték nedvességtartalma rendszerint meghaladja a brikettáláshoz, illetve a pelletáláshoz szükséges értékeket. A cső- vagy dobszárító berendezésen áthaladva az apríték a brikett, illetve pellet présbe kerül. A brikettáló rendszer mechanikus, hidraulikus vagy csigás lehet, míg a pelletáló gépek esetében síkmatricás vagy görgős berendezésekről beszélhetünk.

A végtermék – természetesen az alapanyagtól függően – a rönkfánál magasabb fűtőértékkel rendelkező brikett vagy pellet. Ezeknek a termékeknek komoly piaca van, a feldolgozatlan mezőgazdasági anyagokhoz képest tetemes árelőnnyel értékesíthetőek.

A cikk elkészítésében segédkezett a bestmachinery.hu

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás