A biomassza, alapok

A biomassza volt gyakorlatilag az emberiség egyetlen energiaforrása az évezredek alatt, eltekintve természetesen a napenergiától és a néhol fel-fel bukkanó széntől és kőolajtól. Mióta az ember felfedezte a tüzet, azóta használja a fát tüzelőanyagként fűtésre, majd később ipari megmunkálásokra is.

A biomassza jelentése napjainkban kicsit kiszélesedett. Biomassza alatt minden élő és elhalt szervesanyag tömeget értünk. Ez alapján az állatok, növények, és minden általunk ismert élőlény, vagy azoknak származékai biomasszának tekinthetőek. A biomasszát három kategóriába sorolhatjuk:

  • Elsődleges biomassza (ebbe tartoznak a hagyományos értelemben vett biomasszák, a természetes vegetáció termékei, fatermékek, nád, szalma, stb.)
  • Másodlagos biomassza (az állatvilág és állattenyésztés melléktermékei, mint pl. a trágya, remek biogáz alapanyag)
  • Harmadlagos biomassza (a feldolgozóipar fő és melléktermékei, amelyek még hasznosíthatóak, pl. csontliszt, részben takarmány részben energetikailag hasznosítható)

Ebből a felsorolásból látható, hogy lakossági felhasználás terén főleg az elsődleges biomassza lesz a fontos.

Biomassza története

Ahogy már említettük, a biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian az ipari forradalom és ezáltal váltottak a nagyobb energiasűrűségű energiahordozóra, kőszénre. Vagy pedig a technológia fejlődése vonta magával a váltást.

A fa és egyéb biomassza hasznosítása fokozatosan háttérbe szorult és egyre több kőszenet, később pedig kőolajat kezdtek bányászni az energiaellátáshoz. A biomasszák nem kerültek előtérbe egészen az évszázad második felében bekövetkezett olajár robbanásig, amikor a hordónkénti kőolaj ár 4-5 év alatt a hatszorosára emelkedett. Az ezt szemléltető ábra alább látható.

Ekkor a biomasszákat ismét előtérbe helyezték, és több fronton megindult a kutatás ezek hasznosítására. Több előnyük is jelentkezett a fosszilis társaikkal szemben, de persze akadtak hátrányok is.

Előnyök

  • csökken a kén-dioxid kibocsátás,
  • kisebb importfüggőség és javuló ellátás biztonság,
  • folyamatos energiatermelés és energiatárolás,
  • szén-dioxid semleges,
  • segíti az ásványkincsek megőrzését,
  • nagyobb termőföld hasznosítás, vidékfejlesztés,
  • megújuló.

Hátrányok

  • tárolási igény,
  • drága szállítás,
  • munkaigényes technológiák,
  • egyelőre kevés támogatás,
  • ismerethiány (sok területe jelenleg is kutatás tárgya).

Magyarországon kiemelkedő szerepben van a biomassza, hiszen az országnak más megújuló energia potenciálja gyenge vagy esetenként drága. A magyar kormány cselekvési tervéből látszik, hogy 2020-ig jelentősen megemelné a biomassza irányú energiatermelést, ezt pedig támogatásokkal és munkahelyteremtéssel övezné.

Az energiatárolás létrejötte

A biomasszák termelődését is tulajdonképpen a napenergia hajtja a földön, bár természetesen szükségük van tápanyagokra és vízre, ahogy minden élő szervezetnek.

A zöld növényzet a fotoszintézis során alakítja át a légkörben található szén-dioxidot, más szerves vegyületekké, pl. cukorrá, közben pedig a keletkező felesleges oxigént kilélegzik a légkörbe. A növények ebből a szempontból a bolygónk tüdejét képezik, hiszen ők állítják elő a számunkra nélkülözhetetlen oxigént.

A légkörből így kivont szenet a növények magukban tárolják, ez később visszakerül a légkörbe, vagy elraktározódik a talajban, az úgynevezett szén-ciklus során, közben számunka energetikailag hasznosítható.

Jelenleg kitermelt szenek is egykoron sűrű növényzet részét képezték, csak a szénülés folyamata során átalakultak a föld mélyén. (tőzeg – lignit – barnakőszén – feketekőszén – antracit, bővebben: szénülés folyamata)

A biomasszának aztán rengeteg felhasználási módja van, amelyeket majd külön tárgyalunk. Az alábbi videóban a Pécsi biomassza erőműről láthatunk egy rövid kis videót.

 

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás