Güssing, az Ökotérség

Güssing (Németújvár) egy aprócska város Ausztria keleti részén, Burgenland tartományban. Ha sokan nem tudnák, Burgenland Ausztria legszegényebb régiója, de még így is fejlettebb, mint bármelyik magyar megye. Ez látszik az energiagazdálkodásukból is, valamint a lakosság hozzáállásán a megújuló energiák terén.

Güssing (Németújvár)

Június végén egy négy napos tanulmányi úton vettem részt, amely nagy részben a megújuló energiákról szólt. Ennek egyik állomása volt Güssing. Ez az aprócska város és térsége közel 20.000 lakost foglal magába. Fő ismérve a biomassza energetikai célú felhasználása. Az EEE (Das Europäische Zentrum für erneuerbare Energie) 1996-ban alakult és fő célkitűzése a térség energiaimport függőségének megszüntetése a megújuló energiák felhasználásával. A kezdetekben ez rendkívül nehéz volt, ugyanis a verseny felvétele az akkor még olcsó földgázzal szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. Viszont az ott élő lakosok előnyben részesítették azt a tervet, miszerint hosszú távon elérhetik a térség teljes energia-önellátását. Így az akkor még drágább energiát szolgáltató hálózathoz, tehát az EEE-hez csatlakoztak. Először kevesen majd egyre többen. Ma már az EEE versenyképes áron tudja eladni szolgáltatását, mely ráadásul teljesen megújuló.

Jelenleg két biomassza tüzelésű létesítményük van, ebből egy fűtőmű, egy pedig kapcsolt energiatermelésű erőmű (CHP).

Az energia-megtakarításnak egyik leghatékonyabb eszköze a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, amikor egy villamosenergia-termelő berendezés termodinamikai alaptörvények következtében elkerülhetetlenül keletkező hulladékhőjét olyan hőfokszinten tudjuk előállítani, hogy az még hőigények – elsősorban fűtési igények – kielégítésére felhasználható. Az ilyen rendszerekben a felhasznált tüzelőhő 80… 90%-a hasznosul villamos- vagy hőenergia formájában.

Kapcsolt energiatermelés gázmotorban

Ezek erdőgazdálkodásból származó, valamint az egyéb faipari létesítmények hulladékait használják fel.  A fűtőmű a fahulladék közvetlen elégetésével nyeri a hőenergiát, a kapcsolt erőműben pedig a fa elgázosításával egyfajta „fagázt” fejlesztenek, majd ezt egy gázmotorba vezetve villamos energiát állítanak elő.

A gázosítási eljárás a szerves és szervetlen anyagok zárt kamrában történő hőbomlásán alapul, amely a befúvóventillátor által létrehozott elsődleges levegő kismértékű túlnyomásánál megy végbe. A kazán belső terében egy gázosító kamra található, ahol a tüzelőanyag szárítása és gázosítása történik. A levegő adagolását mechanikus huzatszabályozó vezérli az előre menő vízhőmérséklet függvényében, az ugyancsak a vízhőmérséklet figyelembe vételével ventilátor elektronika szabályozza. A keletkező gázok összekeverednek az előfűtött szekunder levegővel és ezek alkotják az égési gázok elegyét a második fázisban. A gázok elégetése a kazán égésterében megy végbe és a harmadik fázisban az égéstermék a hőcserélő csövön keresztül távozik a kéménybe.[1]

A különböző folyamatok során keletkező hőt pedig lakossági vagy ipari fűtésre használják. A fűtőmű 14 MWt termikus kapacitással rendelkezik, a kapcsolt erőmű pedig 4,5 MWt termikus és 2 MWe villamos kapacitással.

Felaprított erdőgazdasági hulladék gyűjtése a biomassza erőmű mellett

Biomassza erőmű Güssing (kapcsolt)

A térségben található még egy biogáz üzem is, Strem-nél, mely a mezőgazdaságból származó hulladékokat dolgozza fel.  A gázt két CHP egység hasznosítja.  Ebből az egyik folyamatos üzemű, míg a másik készenlétben van az esetleges hibák és karbantartások esetére, tehát mondhatni redundáns elem.  A gázból 0,5 MWvillamos és 0,568 MW termikus energiát tudnak előállítani. Güssingben ezen kívül különböző kutatások folynak biodízel és szintetikus üzemanyagok fejlesztése terén valamint, a napenergia felhasználásában is tesznek lépéseket, mind kisebb napelemes erőművek építésében, mind napkollektoros rendszerek telepítésében.

Biogázüzem Strem

A térség közel 20 év alatt jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma már „Güssing modellként” is emlegetik a jelenleg kiépített rendszert,  és jelenleg a 20 000 –es lakosú térség energiaellátásának 50 %-a önerőből származik. Nyilvánvalóan a fűtés nagyobb arányban, mint a villamos. Plusz bevételt jelent az újonnan kialakult ökoturizmus is, melynek keretében szívesen látnak vendégeket bárhonnan a világból, és körbevezetik a látogatókat a létesítményeken keresztül. A kezdet itt is ugyanúgy nehéz volt, mint bárhol máshol, Burgenland a 90-es évek elején le volt maradva Ausztria többi tartományához képest, de mára Güssing-nek így is sikerült egy lassan teljesen önellátó ökotérséget kialakítania. Hogy mi a titkuk? Egy szó: a hozzáállásuk.

Írta: Szilágyi István

[1] Faelgázosító kazánok : baranyasolar.hu

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás