Passzívház légtömörség és hőszigetelés videó

Ebben a videóban egy nagyon jó összefoglalást láthatunk a passzívházak hőszigetelésének és légtömörségének elérésekor alkalmazott technológiáról.

Teljes szöveg alább olvasható:

Az első részben, amit a passzívházakról készítettünk megismerkedhettünk az alapokkal, ebben a részben pedig kicsit részletesen is belemegyünk az épület szerkezetébe, különös tekintettel a hőszigetelésre és a légtömörségre. Ez a két módszer ugyanis a legfontosabb, ha csökkenteni akarjuk a hőveszteséget.

Érdemes észben tartani, hogy a passzívház szabványt már 20 évvel ezelőtt hozták létre, két évtizede, és az akkor megszabott feltételek a hőszigetelésre és légtömörségre vonatkozóan még mindig meghaladják a jelenlegi épületekre vonatkozó irányelveket. Vegyünk egy példát: A jelenlegi Ír szabályozás a falakra 0,27 W/m2K hőátbocsátási tényezőt ír elő (szerk.: MO-n 0,45 W/m2K ), most pedig ebben a részben 0,1 W/m2K tényezőjű szerkezetekkel fogunk megismerkedni, ami közel két és félszer jobb hőszigetelést jelent. A jelenlegi szabályozás a légtömörségre vonatkozóan 10 légcsere/órás értéket engedélyez, míg a passzívház szabvány 0,6-ot! Ebben a részben ezekkel ismerkedünk meg részletesebben.

Azt tudjuk, hogy a passzívház szabvány eléréséhez rengeteg hőszigetelésre van szükség, és megvannak a cél U-értékeink, valahol 0,1 és 0,15 között falakra, tetőre és padlóra is. A Passzívház Intézet azonban nem szabályozza, hogy milyen anyagokat használhatunk, ezért bármilyen hőszigetelő anyagot választhatunk.

A piacon jelenleg nagyon sok anyag található, amelyek különböznek az árukban, hogy hol használhatjuk, mennyire környezetbarátok és, hogy hogyan készülnek, stb. Sok döntést meg kell hoznunk, amikor szigetelőanyagot választunk. Itt most csak néhány példát említenénk: Ez az alsó hőszigetelő itt polisztirol, ezt már biztosan ismerjük, lambda értéke valahol 0,035 W/mK körül van, és nagyon széleskörűen használjak sok passzívház projektben. Egy inkább természetesebb anyag a következő, a gyapjú szigetelés. Ez is nagyon jó hőszigetelő, lambda értéke 0,04 W/mK körül van, és a szerkezetéből is jól látható, hogy jól használható a falakban és tetőben, ahol kitöltheti az összes kis rést. Egy elég új anyag a piacon a vákuumszigetelés, ez leginkább már űrkorszaki szigetelő, és hihetetlen lambda értéke van, 0,0022 W/mK. Szóval nagyon jó hőszigetelést kapunk egy olyan dologtól, ami olyan vastag, mint a kisujjunk.

A hőszigetelés és légtömörség témakörénél maradva, az első döntés, amit meg kell hozni passzívház építése előtt, hogy miből építjük. Faszerkezetű legyen, vagy tégla? Legyen fémszerkezetű? Lehet bármilyen… Van egy nagyon jó példánk itt faszerkezetű építésre, szóval nézzük meg azt egy kicsit részletesebben. Az első dolog, amit ebből észrevehetünk, hogy milyen sok hőszigetelés van ebben a szerkezetben. Nagyjából 40 cm hőszigetelésről beszélünk, ami hozzávetőlegesen duplája, vagy több mint a duplája, amit egy hagyományos házban találunk.

A fal keresztmetszetére tekintve, ez a rész itt a főszerkezet, amely az épületet egészben és állva tartja. Láthatjuk, hogy az egész ki van töltve cellulóz szigeteléssel, amely egy nagyon természetes anyag és befújással kerül be, hogy minden rést kitöltsön.  A külső oldalon itt egy 10 cm-es farost szigetelő van a szerkezet mentén, amitől az az érzésünk támadhat, hogy ez tartja hőhíd mentesen ezt a faszerkezetet.

Az utolsó és harmadik rétege a hőszigetelésnek, ami nagyon fontos, az a belső oldalon található és szerelvény résnek nevezzük. Ez teszi lehetővé, hogy itt egy légzáró réteget hozzunk létre, és a szerelvény résben fussanak a csövek, kábelek, mindenféle gépészet, anélkül hogy feláldoznánk a légtömörséget.

Most látogassunk meg egy építkezést, hogy a gyakorlatban is megtekinthessük ezeket az elveket. Ez a projekt a passzívház minősítés eléréséhez felhasználja a most látott anyagokat, hogy elérje a követelményben szereplő hőszigetelés értékeket.

A nevem Niall Crosson, mérnök vagyok az Ecological Building Systemsnél. Azért vagyok ma itt, hogy bemutassam ezt a projektet, amely passzívház minősítés elérésére készül.

A cégünk biztosítja természetes kender szigetelést, cellulóz szigetelést, valamint külső farost lemezt, gutex thermofal szigetelést. Ebben a passzívházban a fal a következő rétegekből áll: A belső oldalon található egy fedő gipszkarton lemez, majd egy szerelvény rés 80 mm kenderszigeteléssel, utána egy 18 mm-es OSB lemez, amely a légtömörségért és páraszabályozásért lesz felelős. Ezt belülről leragasztjuk és szigeteljük egy légzáró réteggel. Majd egy 241 mm széles I-gerenda szerkezet következik cellulóz papírszigeteléssel feltöltve. A külső rész kombináltan lesz szigetelve, vagy egy 80 mm-es vakolt thermofal elemmel, vagy pedig egy gutex falelemmel, szellőztetett réssel és külső takarással.

A kenderszigetelés az egyik legrégebben termesztett növényből, kenderből készül. Ez nagyon jó hőszigetelő, nagyon könnyű, könnyű dolgozni vele, legtöbbször takarásnak használatos. Anti-allergén, segít a jó belső levegő minőség kialakításában, nem tartalmaz káros szerves vegyületeket.

A cellulóz szigetelés újrahasznosított papírból készül, környezetbarát és anti-allergén anyag. Nagyon magas a tűzállóssága, jó hang- és nagyon jó hőszigetelő.

A Gutex az elsődlegesen fából készül, természetes anyag. Nagyon jó hangszigetelő, magas a hőtároló képessége és nagyon jó hőszigetelő, egy nyitott és lélegző, páraáteresztő anyag. Magas a szilárdsága külső vakolással egyetemben és hozzásegít egy egészséges belső környezethez.

Így, hogy megnéztünk egy példát faszerkezetre, érdekes lehet ha megnézünk egyet ami teljesen más. Itt láthatunk egy modellt egy téglaszerkezetről, ami nagyon vastagon van hőszigetelve polisztirollal. Az európai passzívház projektek körülbelül fele ilyen módon készül, ezért nagyon fontos, hogy ezt is megnézzük.

Az első, amit érdekesnek találhatunk, az gondolom a polisztirol vastagsága. Normál esetben 7 cm körül szokott lenni, de ebben az esetben 25 cm vastag a hőszigetelés. Ismét hozzávetőlegesen egy 0,1 W/m2K hőátbocsátási tényezőt szeretnénk elérni. Az egyik legnagyobb előnye a polisztirol hőszigetelésnek, ahogy láthatjuk is, hogy kívülről helyezkedik el az épületen. Az épület ezért teljesen hőhídmentes lesz. Még az ablak befoglaló része is polisztirolból készül, ezért még itt sem lesznek hőhidak, nagyon lecsökken a hőveszteség és könnyebb elérni a passzívház minősítést. Nem kell aggódni a szerkezet robusztus méretein, már nagyon jó külső rendszerek vannak, amivel be lehet vakolni ezeket a falszerkezeteket. Itt látható pl. a különleges élvédő a sarkon és az ablak mentén, minden nagyon robosztus.

Ha külső hőszigetelő rendszert használunk, nagyon figyelnünk kell a sarkokra és élekre. Itt ennek egy nagyon jó példáját láthatjuk, a sarkon extra hálós megerősítés van, hogy idővel se kapjunk semmilyen törést vagy hajszálrepedést. Ezek az apró részletek nagyon fontosak, ha külső hőszigetelést használunk.

Egy másik nagyon fontos téma a passzívház kapcsán a légtömörség. Egy hasonló fogalmat használva: huzatállóság. A légtömörségre vonatkozó előírás a passzívházaknál 10-20-szor szigorúbb, mint a mostani előírások. Ez nagyon figyelemreméltó.

Most joggal merülhet fel a kérdés, miért építsük a házunkat légtömör szerkezetűre. Az első egyértelmű előny, hogy megszűntetjük a huzatot, az ablak mentén, a fal és padló találkozások teljesen huzatmentesek lesznek. Nem lesz ellenőrizetlen hideg levegő beáramlás a házba. Van még egy nagyon fontos nézőpont, ha faszerkezetű házat készítünk. Ezek a fóliák, légtömör fóliák párazáró rétegként is működnek. Így nem lesz kockázata annak, hogy a magas páratartalmú levegő beáramoljon a szerkezetbe és később esetleg rothadást és romlást idézzen elő. Egy légtömör házat építve nagyon magas komfortszintet érhetünk el, és megőrizzük a szerkezet épségét évtizedeken és évtizedeken keresztül.

Most, hogy megismerkedtünk a légtömörség alapjaival, nézzük meg kicsit részletesebben, hogyan is érik el ezt tulajdonképpen. Van itt egy légzáró rétegünk közvetlenül a tetőszigetelés alatt, és egy másik amely a falat szigeteli le. Nagyon fontos hogy az illesztések a rétegek találkozásánál le legyen ragasztva. És nem valami hagyományos szigetelő szalaggal, hanem speciális légzáró szalaggal, amit időtállóságra is bevizsgáltak, hiszen nem szeretnénk, hogy az épületünk csak 5 vagy 10 évig legyen légtömör, hanem hosszú évtizedekig. Itt ezért speciális szalagokat használtunk. Azt is szeretnénk, hogy egy nagyon jó csatlakozás legyen az ablakkeret és a főszerkezet között. Nem lehet csak simán bevakolni ezeket a réseket a kellő légtömörséghez, idővel a vakolat elválik a szerkezettől és ott hideg levegő fog beáramlani. Szóval mit itt speciális szigetelő szalagot használtunk, hogy elérjük a kellő légtömörségi szintet.

Egyik másik probléma, ami még légtömörség kapcsán előjöhet, az azok a helyek ahol szerelvényt húzunk át az épület burkolatán. Ahol csövezés, elektromos kábelek, vagy bármi átmegy. Ismét láthatjuk, hogy ezeknek a termékeknek a gyártói előrukkoltak egy nagyon jó minőségű termékkel. Mondjuk itt egy vezeték egy kapcsolóhoz vagy világításhoz, itt pontszerűen felsértjük a légtömörséget, de lezárjuk egy ragasztóval. Ez megakadályozza, hogy hideg levegő jöjjön be és, hogy meleg párás levegő áramoljon be a szerkezetbe, amely később problémákat okozhatna.

Megtekintettük a légzáró fóliát az épületen belül, most nézzük meg az épület külső részét. Itt kifejezetten a szélállóságra gondolunk, a légtömörséggel szemben. A szélállóság nagyon fontos, az olyan országokban mint mondjuk Írország vagy az Egyesült Királyság, mert elég magasak a szélsebességek. Ha elég sok hideg levegő áramlik át a hőszigetelésen, akkor az annak lerontja a szigetelő képességét. Erre speciális fóliákat használunk, amiket ilyen precízen helyezünk fel, szélálló réteget létrehozva, ezáltal pedig nagyon lecsökkentve az épület fűtési igényét.

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás