Passzívház bevezető: A passzívházak fontossága

A passzívházak futótűzszerűen terjednek az egész világon. Már nincs olyan ember, aki ne hallott volna róluk és van, aki tudja is, hogy pontosan minek kell egy háznak megfelelnie, hogy megkapja a passzívház minősítést. Azt már azonban kevesebben tudják, hogy a passzívházak és az energiatakarékos házak elterjedése miért olyan fontos. A következő cikksorozatban be szeretném mutatni a passzívházak fontosságát, a felmerülő kívánalmakat és az alkalmazott technológiákat, valamint a sorozat végén néhány megvalósult passzívház építési projectet is bemutatok.

Az épületek energiafogyasztása

A klímavédelem és globális felmelegedés szintén olyan témakörök, amelyek már bekerültek a köztudatba, de mégis amikor környezetterhelésről van szó, magas szén-dioxid kibocsátásról és kvótákról a legtöbb embernek egy hatalmas füstölgő gyárkémény jut az eszébe, vagy jobb esetben egy zsúfolt autópálya, amit előszeretettel mutatnak a televízióban, ha légszennyezésről van szó.

Biztos ez a felelős?

A fejlett világban melyik az a rendszer, amelyik a legtöbb energiát használja, és minek van szüksége ilyen ütemű villamosenergia termelésnövelésre? Ez a szektor bizony az épületeké. Lassan, de biztosan az emberek egyre nagyobb része hallja ezt a számot is: Az épületeink a teljes energiafogyasztás 40 %-áért felelősek. Ez igen nagy szám, de tényleg valósak ezek az arányok? Lehet általánosítani, de a számok minden régióban különböznek, tekintve az ott elterjedt építési- és épületgépészeti szokásokat, bevett technológiákat. A legrosszabb a helyzet talán az Egyesült Államokban.

Az Egyesült Államokban kiemelkedő a lakossági szektor energiafogyasztása és ennek ellenére az épületenergetikai programjuk el van maradva az Európai Unióhoz képest. Az Államokban a teljes villamosenergia fogyasztás nagyjából 77 %-át a lakossági ágazat teszi ki, ha az összes energiafogyasztást nézzük az arány már kevésbé drasztikus, abban az esetben az épületek majdnem a teljes energiafogyasztás felét adják. Ez azt is jelenti, hogy a lakosság arányosan nagyjából ilyen részben felelős a szén-dioxid kibocsátásért, és még nem is mozdultunk ki otthonról, csak üzemeltetjük az épületeinket.

A Magyarországi helyzet nem annyira drasztikus, mint az Államokban. A következő diagramon láthatjuk, hogy a 2008-as villamosenergia fogyasztási adatok szerint a lakások a teljes fogyasztás egynegyedét teszik ki, de ha a gázfogyasztás lakosságra jutó hányadát is hozzászámoljuk ehhez, akkor már aluról súroljuk mi is a 40 %-ot.

Épületek energiafogyasztásának megoszlása

Nem mindegy azonban, hogy az épületeinken belül hogyan oszlik meg az energiafelhasználás a különböző területek között. Ha ezt pontosan ismerjük, akkor a leginkább energiaigényes területeken tudjuk a takarékoskodást megkezdeni.

Általánosan elmondható, hogy a mérsékelt égövön a lakások a felhasznált energia felét-háromnegyedét fűtésre fordítják, a második legjelentősebb fogyasztás pedig a használati melegvíz előállítása. Az, hogy mennyi fordítódik az elektronikai és különböző háztartási eszközök működtetésére az ország fejlettsége szabja meg. Hazánkban például a felhasznált energia majdnem háromnegyede csak a fűtésre és melegvíz előállítására fordítódik, míg ez a szám az Államokban 63 %.

Életszínvonal és felhasznált energia

Az életszínvonal növekedésével az egy főre jutó energiafelhasználás rohamosan nő (Sajnos ennek nem kellene így lennie, de az energiatakarékosság és környezetvédelem csak az utóbbi időben lett fontos szempont). Ha mindenki olyan körülmények között élne, mint ahogy azt a nyugati világban tesszük, két vagy három Föld se lenne elegendő az igények kielégítésére. Kínában a felhasznált energia mennyisége az utóbbi húsz évben több mint a duplájára nőtt és az átlagos fogyasztás még így is a világátlag alatt van. Gondoljunk bele, milyen következményekkel járhat, ha a kínai átlagfogyasztás eléri az európait vagy az amerikait. (Kína tervei szerint, 2025-re gazdaságilag le akarja hagyni az Egyesült Államokat.) Az Európai Unióban az egy főre jutó energiafelhasználás átlagosan 41.000 kWh/év, ez a szám az Államokban 80.000 kWh/év, viszont Afrikában csak 8000 kWh/év. A világátlag 20.000 kWh/év.

Környezeti hatások

Jelenleg a felhasznált energia 85-90%-át kőolajból, szénből és földgázból állítjuk elő, vagyis fosszilis energiahordozókból. Ezeknek az elégetése során szén-dioxid kerül a légkörbe, amely már kis mennyiségben is jelentős hatással bír a Föld klímájára. A következő grafikonokon jól látható a szén-dioxid szint változása az elmúlt évtizedekben. Sajnos nem csak a mennyisége nő, de a változás üteme is folyamatosan gyorsul, vagyis egyre rövidebb idő alatt egyre több szén-dioxid kerül a légkörbe.

A szén-dioxid szint emelkedése az elmúlt 50 évben (ppm)

Az elmúlt 4-5 évtizedben, mintegy 30%-al nőtt a légkörben a szén-dioxid koncentrációja, ennek hosszú távú hatásai nem pontosan ismertek, de a tudósok egyetértenek abban, hogy már ennek a helyreállítása is évszázadokat vehet igénybe. Ennek a cikknek nem témája a globális felmelegedés, de egyértelmű jelek mutatják, hogy ilyen mértékű energiafelhasználás mellett a következő 90-100 évben a Föld átlagos hőmérséklete 2-5 °C-t emelkedhet, amelynek hatásai drámaiak lesznek.

Megoldás: Passzívház?

Láthatjuk, hogy sürgősen tennünk kell valamit, ha tényleg fontosnak tartjuk a környezetvédelmet. Ésszerű elgondolás, hogy ha az épületek ilyen sokat fogyasztanak, akkor a takarékoskodást rajtuk kell elkezdeni, és ez majd a szén-dioxid kibocsátás csökkenéséhez is vezet.  Részben ez az oka annak, hogy felépült az idén már 20 éves első passzívház, amely azóta már beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kiemelkedően alacsony fogyasztás, és a várható viszonylagos gyors megtérülésnek köszönhető, hogy már egyre többen ismerik a passzívházakat és kacérkodnak a gondolattal, hogy esetleg ők maguk is ilyen házakat építsenek.

Az első passzívház Darmstadtban

Tavalyi adatok szerint, Európában már körülbelül 25.000 minősített passzívház épült fel és már igen sok van építés alatt. Ezzel szemben mennyi minősített passzívház épült fel az Egyesült Államokban? 13. Igen tizenhárom, egy akkora országban, mint az egész Európai Unió, nem beszélve a magasabb energiafogyasztásukról. Magyarországon is több passzívháznak mondott épületet adtak már át, a minősített passzívházak száma azonban még tíz alatt van.

Alacsony energiafogyasztás, gyors megtérülés, kellemes belső klíma, környezetbarát építészet, ez lenne a passzívház? Van még egy téma, amit a passzívházak kapcsán meg kell azonban említeni.

Új építőipari irányvonal, új munkahelyek?

A foglalkoztatottság nagyon komoly kérdés, főleg ilyen válságos időszakban. A következő évtizedekben a környezetbarát építőipar és energiatermelés, együtt zöldgazdaságnak vagy zöldiparnak nevezve a legkomolyabb húzóágazatok egyike lehet. Gondoljunk bele, hogy mennyi lakóépületet kell Európa szerte felújítani és egy valamivel költségesebb passzívházépítés mennyivel több embernek ad munkát. A következő grafikonon becsléseket láthatunk, hogy egy milliárd dollárnyi befektetett összeg hosszútávon hány új munkahelyet teremtene az Egyesült államokban. Az építőiparban létrejött új munkahelyek természetesen más hozzájuk szorosan kapcsolódó iparágakban további új munkahelyeket hoznának létre.

Magyarországon is sokat szeretnének a következő tíz évben a zöldgazdaságra fordítani, előzetes becslések szerint ez 150-200.000 új munkahelyet teremthet, amelynek egy részét az épületenergetikai korszerűsítéseket végző új vagy bővülő cégek tennék ki. Erről valamivel már részletesebben foglalkoztunk egy korábbi bejegyzésben.

Akkor miért is jó egy energiatakarékos ház vagy passzívház? Nem csak alacsonyabb a rezsije, környezetkímélőbb, jobb a belső klímája, még új munkahelyeket is teremt és hozzájárul egy erősebb nemzetgazdasághoz. Már majdnem olyan, mintha túl szép lenne ahhoz, hogy ez igaz legyen. Pedig az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy ez igaz.

A következő részben már konkrétan a passzívházakról lesz szó, arról hogy milyen minőségi követelményeknek kell egy háznak megfelelnie, ha meg akarja kapni a passzívház minősítést.

Források:

[1]U.S. Energy Information Administration http://www.eia.gov/

[2]Architecture 2030

[3]New York Times : Can We Build in a Brighter Shade of Green?

[4]http://www.passiv.de/

[5] Magyar Villamos Művek

 

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás