Passzívház alapok és bemutató videó

A passzívház norma nagyon népszerű lett az utóbbi húsz évben, több ezer épületet terveztek világszerte, amelyek ezt az energiahatékony elképzelést alkalmazzák.  Mi a tulajdonos haszna egy passzívházból? Ebben a sorozatban Thomas O’Leary a passzívház akadémiától (passivehouseacademy.com) kiemeli az előnyeit, megmagyarázza a fő elképzeléseket, miközben körbevezet bennünket saját passzívházában. A sorozat későbbi részeiben mélyebben is belemegyünk a részletekbe.

A passzívház norma a világvezető energiahatékonysági irányelv. Először Dr. Wolfgang Feist fejlesztette ki Németországban, azon belül is Frankfurtban, ahol felépítette a világ első passzívházát 1991-ben, amely nem mellesleg a saját otthona. Azóta már több tízezer passzívház épült világszerte. Ezek főleg Európában épültek, ahonnan az egész elképzelés származik, de a norma már elkezdett terjedni az Egyesül Államokban, természetesen Angliában is és már olyan messzire is eljutott, mint Kína és a déli félteke.

Talán érdekli, hogy mi lehet az előnye passzívházat építeni, milyen hasznot hozhat ez a tulajdonosnak. Nos, a passzívházaknak nagyon sok előnyük van, a legkézenfekvőbb a drámai csökkenés a fűtési energiaigényben, amely akár 70-80%-os megtakarítást is jelenthet a fűtési költségekben a hagyományos rendszerekhez képest. A másik előnyük, hogy rendkívül magas komfortszintet érnek el, egy passzívház 20-21 °C-t produkál 24 órában naponta, mindezt az év 365 napján attól függetlenül, hogy milyen az időjárás odakint. Szóval az alacsony energiaigény mellett, még magas komfortot is biztosítanak, és emellett a passzívházak még közismertek a nagyon jó belső levegő minőségékről is.

A passzívház norma elérése nagyon magas színvonalú kivitelezést igényel az építők részéről, de nagyon magas minőségű építőanyagok is kellenek hozzá. Ezek a házak nagyon jól vannak megépítve, és az alkotórészeik, mint pl.: az ablakok és a szellőztető rendszer, mind a legmagasabb minőséget képviselik.

Amikor először elgondolkodik egy passzívház építésén az első dolog, amit meg kell fontolnia az, hogy honnan fogja a legtöbb napenergiát kapni. Az északi féltekén ez az irány Dél. Amikor ezt a házat terveztük, nagyon tudatosan annyi ablakot, amennyit csak lehet megpróbáltunk dél felé orientálni. Itt van pl. ez a nagy ablak, amely dél felé néz és olyan a technológiája, hogy több energiát enged be az év folyamán, mint amennyit ki. Az ablak a teljes energiamérlegben ezért úgy viselkedik, mint egy mini-fűtőberendezés. Télen, amikor a nap alacsonyan jár, az ablak begyűjti az összes napenergiát és ezt az egész teret bevilágítja, ezzel hozzájárulva a komforthoz és a jó közérzethez a házban.

A későbbi részekben nagyon részletesen belemegyünk, hogy hogyan lehet definiálni egy passzívházat, mert az a Passzívház Intézet által pontosan meg van határozva. Van egy maximum küszöb a fűtési energiaigényre és egy maximum a hőterhelésre is. Ezeket majd mind részletesen végigvesszük, ahogy haladunk a későbbi fejezetekben.

Szerintem a legjobb megközelítés, ha passzívházat akarunk építeni az a „szerkezeti megközelítés”. És, hogy mit értünk „szerkezeti megközelítés” alatt az-az, hogy egy nagyon jó szerkezetet kell építeni, hogy minimalizáljuk a hőveszteséget. Egy későbbi szakaszban már gondolkodhatunk, hogy milyen fűtést szeretnénk. Amikor a „szerkezeti megközelítésről” beszélünk, akkor egy nagyon jól szigetelt épületre gondolunk, sokkal jobban szigetelve, mint amit a mostani előírások megkövetelnek. A későbbi részekben láthatjuk majd, hogy milyen vastagságokra van szükség, ha passzívházat szeretnénk építeni. Emellett egy légtömör szerkezetet is ki kell alakítani, hogy ne legyen huzat és ne törjön be a hideg levegő az épületbe. Ami meleg levegő van a házban, azt a házon belül is szeretnénk tartani, és megakadályozni a hideg levegő bejövetelét.

A passzívházban nagyon fontos megszűntetni a hőhidakat. Hőhidak akkor jelentkeznek, amikor a szerkezet egy része, mint pl. ez a beton fal itt lemegy a szigetelőréteg alá, egyenesen a hideg talajba. Jól el kell különítenünk a külvilágot az épület belsejétől, a későbbi részekben majd látni fogjuk, hogyan használhatunk speciális építőanyagokat, hogy elkerüljük a hőhidakat és megakadályozzuk a hőveszteséget.

Ahhoz, hogy az épületben fenn tudjuk tartani a komfortot, nagyon jó egyensúlyt kell találnunk egyrészt a hőveszteség, másrészt a hőnyereség között. Egy átlagos épület esetében rengeteg hőveszteség van, köszönhetően a gyenge hőszigetelésnek, a rossz ablakoknak és a huzatos szerkezetnek. Ezért a nagy hőveszteség miatt egy nagyon nagy fűtési rendszerre van szükség. A passzívház alapja, hogy drámaian le kell csökkenteni a hőveszteséget addig a pontig, ahol már a fűtési rendszer csak tartaléknak van használva. Ha jó hőszigetelésünk van, jó nyílászárók és légtömör szerkezetünk, akkor jelentős mértékben lecsökkentettük a hőveszteségeket. Dióhéjban van egy csökkentett fűtési igényünk, amelyet ez a kandalló elégít ki, de van sok ingyenesen a napból érkező hőnyereség és még más a háztartási berendezésekből származó hőnyereség is.

Minden háznak szüksége van valamilyen tartalék vagy más néven kiegészítő fűtésre. Szóval nem teljesen igaz, amikor azt mondjuk a passzívházaknak nincs szükségük fűtésre. Ebben az esetben egy átlagos ház fűtési igényének csupán a 10%-a, ez egy nagyon jelentős csökkentés! De ez a maradék 10% nagyon fontos, erre kell valamilyen fűtés. Egy passzívházban nagyon sokféle fűtés közül válogathatunk, ebben a házban fapellet tüzelést alkalmazunk, ami természetes és szén-dioxid semleges is, ezt mi nagyon szeretjük, de ettől függetlenül nagyon sokféle megoldást lehet választani, hogy hogyan fűtsük a házunkat.

Egy átlagos házban, egy ilyen nagy ablak előtt mint ez is, egy nagy radiátort fog találni. A radiátor azért kell, hogy kompenzálja az ablak felől érkező hideget. Egy passzívházban kiváló háromrétegű üvegezést használunk, ezért nincs szükség radiátorra az ablak alatt. Lényegében a passzívházban nincs egyetlen egy radiátor se, de padlófűtés sincs. A kiegészítő fűtésből származó hőt a szellőztetőrendszerben osztjuk szét. Szóval ahelyett, hogy radiátorok lennének, a szellőztető rendszer csöveit használjuk, hogy a meleg levegőt eljutassuk a ház minden részébe.

A legtöbb ember már ismerheti a szellőztető berendezéseket és tudhatja, hogyan kell üzemeltetni és karbantartani, nos ez nagyon egyszerű és be is fogom mutatni, hogy mennyire. Két dolgot érdemes tudnunk egy szellőztető berendezésről. Az első, hogy a filtert ki kell cserélni nagyjából kilenchavonta. Ezek a filterek kiszűrik a port és a különböző részecskéket a levegőből, ahogy az áthalad rajta, így nagyon jó levegőminőséget biztosítanak. Annyi az egész, hogy kinyitjuk a szellőztető berendezés ajtaját, kivesszük a régit és betesszük az újat, ez egy nagyon egyszerű feladat.

A másik dolog, amit érdemes tudni a szellőztető berendezésről az a térfogatáram. Egy átlagos berendezésen három beállítás van, ezek: szabadság, normális és party. A „szabadság” olyan, hogy ha egy időre elhagyjuk a házat, mondjuk egy hétre vagy kettőre akkor visszavesszük a térfogatáramot, , csak megnyomjuk ezt a gombot itt, majd amikor visszajövünk akkor megnyomjuk a „normálist”, amely aztán az átlagos napi levegőmennyiséget fogja biztosítani. Ha sok látogatónk van, vagy egy party-t rendezünk, akkor megnyomhatjuk a „party” gombot, ez megemeli a légszállítást és így minden helyiségbe sok friss levegő jut.

Minden helyiségbe juttatunk friss levegőt, de el is kell szívnunk az elhasználtat a passzívházból. Az elszívott szobák a konyha, a mosókonyha és a fürdőszoba, ahol most éppen vagyunk. Láthatjuk, hogy a szellőztető berendezés elszívja a használt, párás levegőt az épületből, így hozzájárulva egy nagyon jó levegő minőséghez.

Minden passzívházaknál alkalmazott megoldás, amely normális esetben újépítésű házaknál használatos, használható felújítás alkalmával. Később még 2011-ben a Passzívház Intézet be fog mutatni egy új irányelvet, amely direkt a felújításra váró épületeknek készül, hogy elérhessék a passzívház minősítést. Ezt a szabványt Enerfit-nek fogják hívni, és lesz benne némi engedmény a kihívásnak számító újépítésű házakra vonatkozóhoz képest. Később erről is fogunk beszélni.

Van néhány dolog amit tehetünk, ha javítani akarunk a jelenlegi épületek energiahatékonyságán. Az egyik ilyen dolog a légtömörség javítása, ami egy eléggé költséghatékony dolog, a másik pedig a hőszigetelés. A legjobb ahogy ezt tehetjük az a külső hőszigetelés, mert így nincs a ház belső részében felfordulás, minden munka az épületen kívülre esik és elkerülhetjük a kellemetlen hőhidakat.

Ebben a bemutatóban egy átfogó képet kaphattunk a passzívházak alapjairól. Megnéztük miért fontos a nap irányába tájolás, azt hogy miért fontos a megfelelő épületszerkezet, a jó hőszigetelés, a légtömörség, és megtekintettük egy szellőztető berendezés előnyeit is, ami nagyon jó belső levegő minőséget produkál. Beszéltünk még az épület komfortjáról, és érintettük a felújítási szituációkat is.

A későbbi részekben ezeket a témaköröket sokkal részletesebben fogjuk érinteni várom, hogy a passzívházakkal kapcsolatos tapasztalatainkat megosszam önökkel.

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás