Jövőbe mutató aktív ház a messzi északon

Már több sikeres aktív ház projectről is beszámoltunk, ezek többnyire Nyugat-Európában épületek fel (ahol a mérsékelt időjárás miatt könnyebb energiatakarékos épületet építeni), kivétel ez alól az oroszországi aktív ház, amelyet bemutattunk. Most szeretném a kivételek sorát bővíteni egy Norvégiában megépült „A” energiaosztályos családi házzal.

Az épület, amiről a következőkben szó lesz, Stjørdal városában készült el, a hivatalos átadása valamivel több, mint egy hónapja volt. Stjørdal egyébként szerény 2500 km-re van Északi irányban Budapesttől, a klímát tekintve kontinentális szubarktikus, nyáron (Június- Szeptember) az átlagos hőmérséklet 15 °C körül alakul, télen (November- Március) pedig átlagosan -6 és 0 °C között. Ilyen körülmények mellett sokkal nehezebb energiatakarékos házat építeni, és kiaknázni a természet erőforrásait. A táj, ahol az épület elhelyezkedik festői, az ablakokon kinézve fenyővel borított hegyoldalak láthatunk, a közelben pedig a Trondheim fjord is megtalálható, ideális terep egy természet közeli otthonnak.

A project találóan a Framtidens Aktivhus elnevezést kapta, ez magyarul annyit tesz: A jövő aktív háza. Nézzük meg milyen tulajdonságokkal bír az elkészült épület.

Belső klíma

Mielőtt rátérnénk az energetikai részekre, nézzük meg milyen a belső komfort és milyen kényelmi funkciókkal bír ez az épület. (Engem legalábbis ez érdekel a legjobban a rezsi mellett.)

Nagy hangsúlyt fektettek a természetes megvilágításra, ez a komfortparaméter az elmúlt években került fókuszba, láthattuk is a sok bemutatott Velux aktív háznál kiemelt figyelmet fordítottak erre. Nem csak a falakon, a tetőn is több ablak található, a nagy egybe nyitott terekkel így a természetes megvilágítás egész nap folyamatos, a lakók le tudják a követni a nap mozgását így még közelebb kerültek a természethez.

Amire érdemes még több szót fordítani, az a szellőztetés. Egy kombinált mechanikus-természetes szellőztető rendszer van kiépítve, amely figyelembe veszi a külső és belső hőmérsékletet, e szerint váltogatja a hővisszanyeréssel ellátott mechanikus, és az ablakok nyitogatásával megoldott természetes szellőztetést. Természetesen a rendszer teljesen automatikus, a lakóknak erre nem kell figyelmet fordítani, csak beállítják az igényelt légcserét a kezelőpanelen. A rendszer azonban nem ilyen „egyszerű”, számos extra funkcióval bír:

  • A rendszer figyeli a lakásban a szén-dioxid szintet és automatikusan ehhez állítja be a szellőző levegő mennyiségét.
  • Ha a kályha üzemel, bizonyos ideig megemeli a szellőző levegő mennyiségét, ezzel elősegítve a huzathatást, elkerülve a depressziót (alacsonyabb nyomást) a házban és ezzel megelőzve az esetleges füst visszaáramlást. (Majd később látni fogjuk, erre azért van szükség, mert a lakás igen légtömör, a természetes filtrációs légcseréje minimális.)
  • A lakás szellőztetése minimális szintre csökken, ha nincs lakó az épületben, ezzel elősegítve az energiatakarékosságot.

A lakás természetesen fel van szerelve egy központi vezérlő egységgel, amiről minden belső paramétert figyelemmel tudunk kísérni, és a berendezéseket is tudjuk állítani.

Energetika

A belső komfort minden igényt kielégít és a környezet is párát ritkítja, de mennyibe kerül ez nekünk, mennyit kell pl. rezsire fordítani, ha ennyi elektromos berendezés van a házban és minden teljesen automatikus. A bevezetőben már leszögeztem, hogy egy A energiaosztályba tartozó épületről van szó lássuk, hogy ezt hogyan sikerült elérni.

Egy fa szerkezetű, Norvégiában hagyományosnak mondható építészeti eljárással készült ház, ami kiemeli a többiből az a nagyon jó hőszigetelés. A falak hőátbocsátási tényezője 0,12 W/m2K, ehhez 35 cm kőzetgyapot szigetelésre volt szükség, a tető hőátbocsátási tényezője pedig 0,1 W/m2K, amihez már 50 cm szigetelés kellett, passzív házaknál már megszokott, magyar viszonylatban még furcsának tűnő mennyiségű szigetelés. A szerkezetet úgy alakították ki, hogy lehetőség szerint elkerüljék a hőhidakat. Az ablakok mindenhol tripla üvegezésűek, a tetőkön lévőké a legmagasabb a hőátbocsátási tényező, ez 1 W/m2K.

A másik terület, ahol a ház kiemelkedően teljesít az a légtömörség. Légtömörségi vizsgálat során a légcsere 0,3/h volt, ez a passzívházakra előírt kitételnek a fele (passzívháznál <0,6). Az energiafelhasználás minimalizálását elősegítve, mindenhol csak LED izzók vannak, a mechanikus szellőztetés hővisszanyerése magasabb, mint 80%.

A házon még helyet kapott 18,5 m2 napkollektor, ezek a lakás éves meleg víz szükségletének az 50%-át legalább előállítják. A fűtésért a téli hónapban egy 5 kW-os fatüzelésű kályha a felelős.

Nagyon meggyőző mindent egybevetve a ház, arról sajnos nem szól a fáma, hogy mennyibe került, és mennyi a várható megtérülése egy hagyományos norvég házhoz képest, de azért én elfogadnám.

Aki meg szeretné nézni, mind a közel 200 képet, látogasson el a forrásra: Framtidens Aktivhus

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás