Padlás utólagos hőszigetelése

Régi építésű, de új épületeknél is, a hőveszteség nagy része a födémen jelentkezik. A most bemutatott épület esetén, számítás során azt találtuk, hogy a homlokzat és a födém nagyjából azonos mértékben (50-50%) felelősek a hőáramokért, így a födémszigetelés tűnt a legolcsóbb és legegyszerűbb korszerűsítési lépésnek.

Egy évvel ezelőtt, amikor naponta 18-22 m3 gázt is elhasználtunk fűtésére, elkezdtem felmérni az épületet, hogyan lehetne a lehető legolcsóbban némi megtakarítás elérni. Egy régi épületről lévén szó gondoltam, hogy a födém nem a legjobb szigeteléssel van ellátva, ki is derült, hogy hagyományos nád/gerenda/sártapasztásos rétegrend készült el még anno 30-40 évvel ezelőtt.

Páradiffúzió

Érdemes ezt külön megemlíteni, mert ha tisztában vagyunk ezzel a mechanizmussal, később sok kellemetlen dologtól tudjuk magunkat megkímélni.

Az épületszerkezeten a különböző belső és külső fizikai paraméterek hatására (más parciális nyomások, koncentráció, hőmérséklet) megindul a vízgőz és levegő átáramlása. Ehhez még hozzájön az apró réseken keresztül történő filtrációs ki- vagy beáramlás. Ha a meleg és páradús levegő kiér a sokkal hidegebb környezetre, ott lehűlve telítődik és kicsapódik belőle a nedvesség. Az alábbi képen ennek látható egy példája, hogy a simán leterített fólia alatt mennyi is csapódott ki. Az oka ennek, hogy az átáramló levegő hideg felülettel és rossz szellőzéssel találkozott, így a nedvesség nem tudott eltávozni.

Az ilyen jellegű nedvesedések a szerkezeti anyagok idő előtti tönkremeneteléhez, rossz belső komforthoz vezethetnek.

kondenzálódott pára penészesedés

Utólagos padlás hőszigetelés esetén a födém környéki szellőzési és áramlási viszonyok leromlanak, így a páradús levegőből, amint bekerül a szigetelőanyagba, a hőmérsékletcsökkenés hatására elkezd a gőz kikondenzálódni. A szigetelőanyag megnövekedett nedvességtartalma a szigetelőképesség leromlásához vezet idővel. Ezt elkerülendő alkalmazzunk a szigetelőanyag alatt párazáró réteget!

Padlás, mire használjuk, mi van ott?

Ebben a példában egy üres padlástérről lesz szó, amit nem használtunk „lomosnak”, nem volt felpakolva az évtizedek kacatjaival. Tűzbiztonsági szempontból mondjuk ez előnyös!

üres padlás

Mivel a padlásra nem járunk fel, talán 10 évente néhány alkalommal, nem volt tervben terhelhető szigetelés kiépítése. A legegyszerűbb ilyenkor egyszerű üveg vagy kőzetgyapot alkalmazása, az lehet a leginkább költséghatékony.

Ennél sokkal profibb, de drágább is lett volna, ha megbontjuk a padlást és a gerendák közé tesszük a szigetelőanyagot, majd a fölső réteg újraépítésével még egy, terhelhető szigetelést is felvittünk volna. Bár ez körülményesebb és többe kerül, még is ez az ajánlott megoldás. Az alábbi barkácsolást csak saját felelősségre végezzük.

Padlás hőszigetelés, ahogy nem ajánlják

Ahogy a szigetelést kiviteleztük, az a rossz megoldás mintapéldája valószínűleg. Több oka is volt, hogy mégis ilyen megoldást alkalmaztunk.

Általában az ilyen jellegű szigetelések elég egyszerűek. Leterítenek és rögzítenek egy párazáró fóliaréteget, erre pedig szimplán, vagy duplán kötésben helyezik a hőszigetelést. Végezetül, ha szükségét látják, akkor hálóval, dróttal a hőszigetelés is rögzítésre kerül.

Mielőtt leterítettük volna a nálunk használt üveggyapotot, pár alkalommal felmentem a padlásra és különböző apró kísérleteket végeztem. (Ezek mögött főleg szemrevételezés volt a vizsgálati módszer, nem komoly mérések.) Leterítettem egy egyszerű fóliát, annak egyik részére hőszigetelő anyagot tettem, másik oldalára pedig nem. Ahogy az várható volt, a hőszigetelt részen a födém meleg és száraz maradt, míg a simán fóliázott rész teljesen át volt nedvesedve és már penészedett is. Ami érdekes, hogy egy simán hőszigetelt rész (fólia nélkül) is száraz maradt.

Úgy döntöttünk, hogy első nekifutásra nem alkalmazunk párazáró fóliát, és egy két évig figyelemmel kísérjük, hogy történik-e állagromlás. Ezt abból a szempontból nem jó módszer, hogy egyszerű hőmérsékletméréssel vagy szemrevételezéssel fontos műszaki paraméterek nem állapíthatóak meg, ezekre csak következtetni tudunk egyéb tényezőkből.

padlás utólagos hőszigetelése üveggyapottal

Már egy év elteltével is, több jel utalt arra, hogy a párazáró fólia kihagyása hiba volt. A legszembetűnőbb a kábelátvezetések helye, némelyik elég passzentos, így a filtráció minimális, mégis néha 1-1 kondenz csepp megjelenését lehetett megfigyelni. A megoldás idén ősszel várható, amikor párazáró réteget helyezünk el a szigetelés alá. Ha most készül szigetelni, semmiképp ne hagyja ki!

Elérhető megtakarítás

Az elérhető megtakarítás érdekel talán mindenkit, így nem is váratnék tovább senkit, a mi esetünkben: ~15% az első évben. Ez lehet több, vagy kevesebb is, mert sokszor fával fűtünk, így nem tudok egy pontos éves mérleget nézni, amikor tisztán gázzal fűtöttünk volna.

Az eredményt szemléletesen az alábbi képek mutatják, a tetőn a hó nehezen olvad el, míg a másik kettőről sokkal könnyebben.

régi épület utólagos padlásszigetelése

sokat számít az utólagos padlásszigetelés

Végezetül, hogy mit is használtunk: 20 cm üveggyapotot. És semmi mást. Bár inkább használtunk volna még párazáró fóliát is…

a felhasznált hőszigetelő

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás