Mitől lesz nyáron melegünk a lakásban?

Ha erre az oldalra tévedt, akkor bizonyára nincs megelégedve a nyári hőmérsékleti körülményekkel egy vagy több helyiségben. Sok cég kínál a weboldalán a hőterhelést kiszámító segédletet, de ha jobban meg akarja ismerni, hogy pontosan miből is tevődik össze és szeretne esetleg passzív hőterhelést csökkentő módszereket bevezetni akkor érdemes elolvasnia ezt a bejegyzést. A hőterhelés meghatározásával jól kiválasztható a megfelelő hűtőteljesítményű klímaberendezés is. Most általánosságban bemutatjuk, hogy mik alakítják a nyári hőterhelést, egy következő bejegyzésben pedig konkrét példán mutatjuk be annak kiszámítását.

nyari-meleg-izzadas-mitol-lesz-meleg

A nyári hőterhelés a helyiségben fejlődő és abba bejutó hő összegeként adódik. Talán a legfontosabb kérdés az, hogy hol és mikor? Ismernünk kell a helyiség vagy épület geometriáját és tájolását, mert a napsütés lesz az, ami leginkább meghatározza a hőterhelés mennyiségét.

Nagy általánosságban a következő tényezők alakítják a nyári hőterhelést:

  • Emberek hőleadása
  • Világításból keletkező hő
  • Háztartási gépek hőtermelése
  • Hőnyereség árnyékos falon
  • Hőnyereség napsütötte falon
  • Hőnyereség ablakon keresztül
  • Hőnyereség födémen keresztül

Emberek hőleadása

Az ember állandó testhőmérséklettel rendelkezik a környezetétől függetlenül, amelyet egy lassú égési folyamattal tud biztosítani. Ebből az égési folyamatból nyert energia egy része izommunkára fordítódik másik része azonban, mint hő felszabadul. Ezt a hőt az embernek le kell adnia környezete felé, hogy fenn tudja tartani az állandó testhőmérsékletet. Egy átlagos férfi alapanyagcseréje során, vagyis úgy, hogy semmilyen munkát nem végez, nagyjából 88 W hőt termel. Ülő foglalkozások esetén 125 W hővel számolhatunk (Ez annyi hőterhelést eredményez, mint két hagyományos villanykörte folyamatosan üzemeltetve). Szobai kerékpározás vagy súlyemelés közben már 500 W hő is felszabadul.

Világításból keletkező hő

Ahhoz, hogy ne kövessünk el méretezési hibát, ezt is figyelembe kellene vennünk, de nyugodtan elhanyagolhatjuk. Miért? A világításból keletkező hő a világító testek teljesítményéből határozható meg. Az új típusú izzók és fénycsövek teljesítménye egyre kevesebb, és ami fontosabb, hogy az üzemidejük nem a maximális hőterhelésnél esik. Hiába számolnánk vele, hiszen az esti órákban használjuk, amikor a napsütésből adódó hőterhelés már amúgy is lecsökkent.

Háztartási gépek hőtermelése

Háztartási gépek hőleadását akkor kell számításba venni, ha a vizsgált időszakban számottevő az üzemidő. Ilyen lehet a hűtőgép, számítógép, televízió és minden egyéb berendezés, ami áramot fogyaszt és hőt ad le. A hőtermelés meghatározása hasonló, mint a világítás esetén, a villamos teljesítményt vesszük hőegyenértékként.

Hűtőgépek

A hűtőgépek fogyasztását a gyártók éves értékben adják meg. Nem elég azonban ezt az értéket lebontanunk napi fogyasztásra, mert a hűtőgépek szakaszos üzemben működnek. Számunkra a hűtőgépben található kompresszornak kell a villamos teljesítménye, mivel ennek az értéke lesz a keletkező hőterhelés a megfelelő időszakban.

Számítógép

A számítógép életünk elengedhetetlen kiegészítőjévé nőtte ki magát. Az alkatrészgyártók a technológia fejlődésével csökkentik a fogyasztást, de az asztali számítógépek szegmensében nem ez az elsődleges cél. A számítógépek villamos teljesítményét a benne található tápegységből határozhatjuk meg. A tápegységek teljesítménye 300 Wattól akár 1 kW-ig terjedhet. Az általánosan elterjedt teljesítmény 400 és 550 W között található. Mérések igazolják azonban, hogy a számítógép hálózatról felvett teljesítménye 180 és 300 W között változik. Egy laptop esetében természetesen ez a fogyasztási érték jóval kevesebb és így a hőterhelés is.

Televízió

Sokan csak háttérzajnak is állandóan bekapcsolva hagyják a TV-t otthon, nem is gondolnánk, hogy ez jelentősen tudja növelni a hőterhelést. A TV fogyasztása persze függ az alkalmazott technológiától (plazma, LCD, sugárcső) és a méretétől is. A tulajdonságok alapján, széles skálán mozoghat a TV teljesítménye 100-tól akár 300 W-ig is.

A külső környezetből adódó hőnyereség

A hőterhelés legnagyobb része a külső környezetből fog érkezni, némi késleltetéssel. A mennyisége a nap folyamán fokozatosan, periodikusan változik. Az egyszerűség kedvéért egy maximum értéket kell alapul venni, így meghatározva a hőterhelést.

Hőnyereség árnyékos falon

A falakon keresztül folyamatos a hőáramlás. A külső és belső hőmérsékletek között kialakul némi különbség és ennek hatására a magasabb hőmérsékletű helyről hőáramlás indul meg az alacsonyabb felé (Nyáron nem ritkák a 30-35 °C-ok sem, ennek ellenére mi bent kellemes 24-25 °C-t szeretnénk). Ez ellen legtöbbször hőszigeteléssel védekezünk, így meg lehet akadályozni a nyári túlmelegedést és jelentősen csökkenhet a téli hőveszteség is. Ahhoz, hogy ezt a fajta hőterhelést meghatározzuk, ismernünk kell a fal rétegeinek vastagságát és minőségét is. A számítási segédletben az elterjedt faltípusokra a már kiszámolt érték lesz megtalálható. Elöljáróban annyit, hogy a napsütötte fal hőterheléséhez képest ez az érték annak töredéke lesz.

Hőnyereség napsütötte falon

A napsütötte falon ugyanolyan hőáramlás indul meg, mint az árnyékos fal esetében, azzal a különbséggel, hogy a napsütés hatására a fal felülete magasabb hőmérsékletre melegszik, mint a vele érintkező levegő. Ez a napsütésből adódó extra hőmennyiség részben a környezet levegőjének átadódik, részben pedig a lakás belsejét melegíti. Azt, hogy mennyi ennek a napsütésből adódó hőmennyiségnek az értéke a fal felülete, színe és anyaga is befolyásolja.

Hőnyereség ablakon keresztül

Az üvegfelületek jelentősen megnövelik egy adott helyiség hőterhelését, mivel a napsugárzást teljesen átengedik. Az ablaknak olyan tulajdonságait vegyük ilyen esetben figyelembe, mint pl. hányszoros az üvegezés, vagy mennyi az üveg napsugárzást átbocsájtó tényezője. A legjobb az, ha nyári meleg napokon kívülről árnyékoljuk az ablakainkat.

Hőnyereség födémen keresztül

Ha a födém és tetőszerkezet nincs rendesen leszigetelve, akkor bizony az ablakok után ez a másik olyan tényező, ami nagymértékben felelős a helyiség hőterheléséért. Vannak olyan eljárások, amelyek kifejezetten a padláson kialakuló magasabb hőmérsékletet hivatottak hasznosítani. Egy nyári meleg napsütötte napon, a padláson akár 10 °C-al is magasabb hőmérséklet uralkodhat, mint külső a levegő hőmérséklete. Az alábbi képen egy jó példáját láthatjuk a régi típusú hőszigetelést nélkülöző családi ház padlásának.

Nagyvonalakban a fent említett tényezők adják ki a lakásunk nyári hőterhelését. Vannak még egyéb paraméterek is, de ennyit ismerve már nagyon jó képünk lehet arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a belső hőmérsékleti viszonyokat. A következő bejegyzésben egy példán mutatjuk be, hogyan lehet egyszerűen meghatározni a hőterhelést.

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás