Hűvös tetők tanulmány összefoglaló

Az Európai Unióban 2008 szeptembere és 2011 februárja között lezajlott egy project, amely a tetőszerkezetek hőterhelésre történő hatását vizsgálta. Ennek keretében több európai országban, összesen öt esettanulmányt készítettek, hogy tapasztalatokat tudjanak gyűjteni az ilyen tetőszerkezetekről és megkönnyítsék a későbbi elterjedésüket.

Mi is egy hűvös tető?

Amikor hűvös tetőről beszélünk, olyan tetőszerkezetre vagy megoldásra gondolunk, amely speciális tulajdonságainak köszönhetően segít hűvösebb és állandóbb hőmérsékletet tartani a belső terekben. Ezt a magas fényvisszaverési és hőkisugárzási képességének köszönheti. (Visszaveri a napból érkező fénysugarakat, és emellett még jelentős mennyiségű hőt is ad le.)

Mérések igazolják, hogy egy ilyen tetőszerkezet a nyári kánikulában 28-33 °C-al is hidegebb lehet, mint egy hagyományos tetőszerkezet. A nyári hőterhelés lecsökkentésével kevesebb lesz a hűtési igény, így energiát takaríthatunk meg, amely elérheti a 30%-ot is.

A hűvös tető előnyei:

  • energia megtakarítás a kevesebb légkondicionálás miatt,
  • javuló komfort és egészség,
  • megnövekedett tetőszerkezet élettartam és csökkenő karbantartási igény,
  • hosszabb klíma élettartam a csökkenő terhelés miatt,
  • kisebb hősziget effektus a városokban és az elővárosokban,
  • csökkenő légszennyezés és károsanyag kibocsátás.

Felhasznált anyagok

Manapság már nagyon sokféle anyag felel meg egy hűvös tető kívánalmainak, vagyis magas fényvisszaverési és magas hőkisugárzási képesség jellemzi. A bőséges választék segíti a tervezőket, hogy ne csak funkcionális, de esztétikus megoldást használjanak. Ha ellátogat erre az oldalra, akkor megtekinthet egy katalógust, amelyben nagyjából 3500 típus közül lehet választani.

Esettanulmányok

Franciaország, Poitiers

A képen látható egy 1995-ben épült, 4 emeletes 87 lakásos társasház. A falai 100 mm-es polisztirol hőszigetelő rendszerrel vannak ellátva, a nyílászárók mindenhol dupla üvegezésűek. A tetőszerkezetnek 100 mm-es kőzetgyapot szigetelése és aszfalt borítása van. A hőmérsékletméréseket közvetlenül a tető alatt található 100 m2-es lakásokban végezték. Meg kell még említeni, hogy a fölső lakások fölött még extra 200 mm-es kőzetgyapot szigetelés is van. (Ezzel összesen 300 mm szigetelés választja el a tetőt a felső lakástól.) Joggal kérdezhetjük, hogy egy ilyen jól szigetelt épület esetében mennyit számít még egy felújított tetőszerkezet.

A felújítást a tető lefestése jelentette. A felhasznált festék fényvisszaverő hányadosa 0.88 és hőkisugárzó képessége az infravörös tartományban 0.9. A következő képen a tető felszíni hőmérséklete látható a felújítás előtt és után.

Jól látható, hogy a tető felszíni hőmérséklete jelentősen csökkent, a középhőmérséklet mintegy 13 °C-al. A belső terekben ez a változás nem volt annyira jelentős, köszönhetően a nagyon jó szigetelésnek. Az átlagos hőmérséklet 24.9 °C-ról lecsökkent 24.2 °C-ra.

Görögország, Athén

A belvárostól nem messze lévő, 420 m2-es iskolaépületet vizsgáltak. Az épületen nem található hőszigetelés, mesterséges hűtés nincs telepítve, a szellőztetés természetes, a fűtésről pedig egy gázkazán gondoskodik. A tetőt egy úgynevezett elasztomer anyaggal kezelték, (ez egy elasztikus polimert jelent, gumiféle) amelynek fényvisszaverő hányadosa 0.89 és hőkisugárzó képessége szintén 0.89.

A nyári belső hőmérsékletet sikerült 1,5-2 °C-al lecsökkenteni, azonban a téli hőmérséklet is csökkent fél fokkal! A magas hőkisugárzó képességének köszönhetően télen is jelentős mennyiségű hőmennyiséget sugárzott ki ez a speciális anyag. A nyári hőterhelés mintegy 40%-al csökkent, a téli fűtési igény pedig 10%-al nőtt. A tető hőszigetelése esetén a fűtési igény növekedés lecsökken +4%-ra.

Olaszország, Trapani

Az Olaszországi tanulmányhoz egy iskolának választották az egyik épületét, amely nagyobb, mint 700 m2 . A falai és a tetőszerkezet nincs hőszigetelve, az ablakokban egyszeres üvegezés található. Az épületben gyakran 200 ember is tartózkodik jelentősen megnövelve ezzel az épület hőterhelését. 2009-ben egy hőszivattyú rendszer lett telepítve, hogy az épület hűtési igényét ellássa. Az átlagos belső hőmérséklet 1.8 °C-al magasabb volt, mint az átlagos külső hőmérséklet. A tetőt első lépésként kő burkolólapokkal fedték be, majd erre került egy környezetbarát festés, amelynek fényvisszaverő hányadosa 0.86 hőkisugárzó képessége pedig 0.88.

Az épület átlagos belső hőmérséklete 0.9 °C-al a külső hőmérséklet alá esettvagyis átlagosan 2.8 °C-al csökkent. Azoknak az óráknak az aránya, amelyben a belső hőmérséklet 25 °C fölé lépett 78%-ról lecsökkent 52%-ra, továbbá amikor a hőmérséklet 27 °C fölé emelkedett 54%-ról 15%-ra. Összességében a hűtésre fordítandó energia mennyisége 54%-al csökkent.

Konklúzió

Az eredményekből láthatjuk, hogy ilyen egyszerű megoldásokkal is jelentősen csökkenthető egy épület hőterhelése.Figyelembe kell venni, hogy az alkalmazott anyagok magas hőkisugárzó képessége miatt a téli hőmérsékletek is lecsökkennek, ezzel megnövelve a fűtési igényt. Hőszigetelő rendszerekkel együtt alkalmazva lehetnek a leghatékonyabbak, amikor a hőterhelés jelentős csökkenése mellett a fűtési igény növekedés már nem számottevő.

Az eredeti forráshoz kérjük látogasson el a project oldalára.

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás