A klimatizálásról általában

Mit is jelent a klimatizálás és mit várunk el egy klímaberendezéstől? Ezt tisztázni kell, mert valószínűleg nem azt, amire a legtöbb ember most gondolna. A klímaberendezés fogalma:

„Az a légtechnikai rendszer, amelyben a levegő összetételét, állapotát – hőmérsékletét, nedvességét és nyomását – állandó értéken kell tartani.”  – Menyhárt József: Szellőzéstechnika

Ez azt jelenti, hogy azt a berendezést tekinthetjük teljes értékű klímaberendezésnek, amely tudja:

  • a levegő hőmérsékletét szabályozni (tud hűteni és fűteni is),
  • tudja a levegő nedvességtartalmát szabályozni (párásítás és szárítás),
  • és tudja a levegő összetételét változtatni (szellőztetés).

A legtöbb ember megelégszik egy olyan berendezéssel, amelyik csak a levegő hőmérsékletét tudja változtatni, ezek a léghűtő berendezések. Ha a levegő nedvességtartalmát is tudja a berendezés szabályozni már félklímáról is beszélhetünk.

Hőmérséklet

A hőmérséklet az egyik legfontosabb komfortparaméterünk, így teljesen érthető, hogy az emberek főleg olyan berendezéseket vásárolnak, amelyek ezt tudják változtatni. Az 50 év felettiek körében például kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy a munkahelyen balesetet szenvednek, ha a hőmérséklet meghaladja a 27 °C-ot. A kellemes közérzethez nyáron a belső hőmérsékletet célszerű 24 °C körül tartani. Figyeljünk azonban arra, hogy az ember hőérzete nagyon sok tényezőtől függ, és ezek közül csak az egyik a levegő hőmérséklete.

Páratartalom

A páratartalom jelentősen befolyásolja az ember hőérzetét, ezért mindenképpen érdemes olyan berendezést vásárolnunk, amelyik legalább a levegő hőmérsékletét és nedvességét is befolyásolni képes. A párásabb levegőt általában melegebbnek, a száraz levegőt pedig hidegebbnek érezzük. Biztos ismerjük azt az állapotot, amikor a nagy nyári melegben esik egy kis eső, és ha még a levegő hőmérséklete le is esik egy kicsit, sokkal melegebbnek érezzük az időt, mint az eső előtt.

Figyelembe kell vennünk, hogy a levegő állapotjelzői nem kezelhetőek külön-külön, egyik a másikra hatással van.

Pl.:

  • Télen gyorsan kiszellőztetünk a szobában. A szellőztetés után a hűvös levegő lassan elkezd felmelegedni, ezzel együtt a relatív páratartalom le fog csökkenni.

Miért?

A hideg levegő kevés párát tud „magában tartani”, kevés nedvesség hatására is hamar telítetté válik. Ezzel szemben, ahogy a hőmérséklet emelkedik a párabefogadó képessége nőni fog, egyre több párát lesz képes tárolni. Ha nem gondoskodunk a párásításról, a nedvesség mennyisége csak lassan fog emelkedni (növények párologtatnak, amit kilélegzünk, stb.), így a megemelkedett tárolókapacitáshoz képest egyre kevesebb lesz a nedvesség relatív mennyisége.

Ugyan így, ha nyáron csak elkezdjük lehűteni a levegőt a relatív páratartalom nőni fog, ami meg is emelheti kicsit a hőérzetünket.

Szellőztetés

Most már szó esett a légnedvesség fontosságáról, de mi a helyzet a levegő összetételével? A szellőztetés hatását nem érezzük annyira intenzíven, mint pl. a hőmérséklet változás hatását, de nem csak közérzetünkre, hanem egészségünkre is jelentős hatással van. Sokan nem is gondolnák, de naponta több mint 20.000-szer veszünk levegőt ezzel több, mint 10 m3 elhasznált levegőt kilélegezve (Biztos tapasztaltuk már, hogy ha zárt szobában alszunk, reggelre elhasználódik a levegő.). Az elégtelen levegőminőség egyik leggyakoribb tünete a fejfájás, ami rendes szellőztetéssel elkerülhető.

Egy átlagos felnőtt ember friss levegő szükséglete 20-30 m3/h. Nyáron a nagy melegben nem szeretnénk tárva-nyitva hagyni az ablakokat főleg, ha még klímaberendezést is szeretnénk üzemeltetni. A lakást azonban nem elég este kiszellőztetni, nap közben is folyamatosan szükség van a szellőztetésre.

Klímaberendezések

A klímaberendezéseket az alapján, hogy a levegő milyen minőségét tudják megváltoztatni, több csoportba sorolhatjuk:

  • Klímaberendezés: A levegő összetételét és állapotát is képes megváltoztatni.
  • Fél- vagy részklíma: Néhány állapotjelző megváltoztatására képes.
  • Szellőztető berendezés: A levegő összetételét képes megváltoztatni.

A fentebb leírtakból látható, hogy ha olyan berendezést szeretnénk, amely lehetőleg a legnagyobb komfortot biztosítja, akkor mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni és teljes értékű klímaberendezést kell vásárolnunk. Természetesen az anyagi tényező is nagyon fontos, és gyakran egy ilyen berendezés borsos ára miatt, bizony nem engedhetjük meg magunknak a megvásárlását.

Azt lehet javasolni a klímavásárlás előtt állóknak, hogy ha nem is valódi klímaberendezést vesznek, igyekezzenek olyan gépet venni, amelyik tudja a levegő hőmérsékletét és nedvességét is teljes körűen változtatni. (Tud hűteni és fűteni, párásítani és szárítani.)

Az elektronikai üzletekben kapható berendezések csak részklímák, de legtöbb esetben egyszerű léghűtők. Vásárlás előtt mindenképp kérdezzünk rá, hogy pontosan milyen funkciói vannak a berendezésnek, és ha teljes értékű klímaberendezést keresünk, igyekezzünk inkább szaküzletbe menni.

You must be logged in to post a comment Login

Megosztás